Történelem és Gazdaság
Földrajzi elhelyezkedés
Természeti adottságok
Andrássy család
Sajtókivágások
Hírek
Lazítás
Önkormányzat
Fotóalbum
Virtuális túra - SIPI panzió
Virtuális túra - Vera panzió
Galéria
Fórum  Új
Vendégkönyv
Képeslapküldés
Impresszum
Egyház
Turizmus
Oktatás
Kultúra


  Kiadvány
  Előszó
  I. fejezet
  II. fejezet
  III. fejezet
  IV. fejezet
  V. fejezet


III. fejezet

Az Andrássy család néhány neves tagja29


Andrássy Aladár, gróf, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1827. febr. 17. Pest - 1903. ápr. 2. Budapest); nagybirtokos, honvéd őrnagy.
Jogot végzett, tanult a bécsi hadmérnöki akadémián.
Az 1848-as szabadságharcban hadnagy (1848. július), főhadnagy (október), százados (december), Bem József segédtisztje, majd törzstisztje.
1849-1865 között emigrációban élt. Hazatérése után Gömör megye főispánja, főrendházi tag.

Andrássy Antal, báró, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1742. okt. 28. Románfalva - 1799. nov. 19. Rozsnyó); püspök.

Andrássy Dénes, gróf, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1835. nov. 19. Krasznahorka - 1913. febr. 23. Palermo); műgyűjtő, műpártoló.
Nagy alapítványokat tett művészeti, irodalmi és jótékony célokra.
A főrendház tagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja 1906-ig.

Andrássy Géza, gróf, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1856. júl. 22. Pest - 1938. aug. 29. Budapest); nagybirtokos, honvéd huszár ezredes, vasgyáros, politikus. Andrássy Manó és Pálffy Gabriella grófnő fia.
Budapesten és Genfben jogot tanult. Amerikai utazása után átvette apjától vasgyáruk vezetését, amit később eladott. A képviselőház tagja, híres telivértenyésztő és vadász volt.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az MTA tagja.

Andrássy György, báró, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1650-1725); kuruc generális, a család ifjabb, monoki ágának megalapítója, István és Pál testvére.
Katonai pályafutását Thököly Imre seregében kezdte, 1685-ben hónapokig védte Krasznahorka várát a császári csapatok ellen. 1703-ban csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez, 1704-től ezredes, majd generális.

Andrássy György, gróf, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1797. febr. 5. Kassa - 1872. dec. 19. Bécs); politikus, szakíró, Andrássy István és Festetics Mária grófnő fia.
Széchenyi István gazdaságfejlesztő programjának támogatója, Gömör-Kishont- és Sáros vármegye főispánja, országbíró, az MTA alapító tagja. Híresek voltak vasgyárai.

Andrássy Gyula, gróf, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1823. márc. 8. Kassa - 1890. febr. 18. Volosca) politikus, az Andrássy család legkiemelkedőbb egyénisége, Magyarország miniszterelnöke (1867-1871), 1872-től tábornok, az Aranygyapjas Rend lovagja, a Szent-István Rend nagykeresztese, az MTA tagja. A magyar történelem egyik kiváló alakja (lásd a következő fejezetet).

Ifj. Andrássy Gyula, gróf, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1860. jún. 30. Tőketerebes - 1929. jún. 11. Budapest); politikus, államférfi, id. Andrássy Gyula és Kendeffy Katalin grófnő fia.
Jogot tanult. Berlini és konstantinápolyi követségi attasé, országgyűlési képviselő, belügyminisztériumi államtitkár, belügyminiszter, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, az MTA tagja.


Andrássy István, báró, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1650-1720); kuruc tábornok, a család betléri ágának megalapitója.
1683-84-ben egy jegyzék Thököly Imre familiárisaként említi. 1703. novemberében csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez. 1704. januárjában kapitányi rangban a Duna-Tisza közi hadak főparancsnoka. 1706. márciusában generális-főstrázsamester, majd novemberben vezénylő tábornok a győrvári csatában, majd Alsó-Magyarország főgenerálisa. 1710. febr. 13-án Lőcsét feladta a császáriaknak.
E tényhez kapcsolódik "A lőcsei fehér asszony" című regény cselekménye.

Andrássy János (1568. - 1596. november 17. Krasznahorka); Andrássy Péter és Becz Zsófia fia.
Eger ostrománál golyótól sebesült, török fogságba esett, majd onnan kiváltva magát Krasznahorkára menekült, ahol a kapott seb miatt fiatalon, 28 évesen éri a halál. Rozsnyón temették el.

Andrássy Károly, gróf, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1792. febr. 29. Rozsnyó - 1845. aug. 3. Brüsszel); nagybirtokos, gróf Andrássy József ezredes fia.
Ellenzéki országgyűlési képviselő. Gróf Szapáry Etelkával kötött házasságából született Manó, Gyula és Aladár.

Andrássy Katalin (Katinka) grófnő, csíkszentkirályi és krasznahorkai, nagykárolyi gróf Károlyi Mihályné (1892. szept. 12. Tiszadob - 1985. jún. 12. Antibes, Franciaország); közíró, gróf Károlyi Mihály miniszterelnök, köztársasági elnök felesége, Andrássy Tivadar lánya, id. Andrássy Gyula unokája, a "Vörös Grófnő".
Férjét követve Ausztriában (1919-1935), Svájcban (1935-1938), majd Nagy-Britanniában (1938-1946) élt. 1946-ban férjével rövid időre visszatért Magyarországra, majd Károlyi gróf franciaországi nagyköveti szolgálata idején Párizsban éltek (1947-1949).
1963-ban telepedett haza.

Andrássy Manó (Emánuel), gróf, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1821. márc. 3. Oláhpatak - 1891. ápr. 23. Görz, Ausztria); politikus, vasgyáros, vadász, utazó. Andrássy Károly gróf és Szapáry Etelka grófnő fia, id. Andrássy Gyula testvére, Andrássy Géza apja.
A pesti egyetem elvégzése után bejárta Nyugat-Európát és Marokkót. Országgyűlési képviselő, Torna- majd Gömör vármegye főispánja. A szabadságharc leverése után (1849) emigrálnia kellett.

Vadászként beutazta Ceylont, Bengáliát, Kínát és Kelet-Indiát. Hazatérése után híres országos vadászatokat rendezett. Nevezetes volt éremgyűjteménye. Az MTA tagja volt.


7.kép. Gr. Andrássy Manó címere a budapesti Mátyás-templom altemplomában.
Fotó: Russu Tibor.


Andrássy Pál, báró, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1655-?); kuruc generális, Andrássy György és István testvére.
Részt vett a török elleni felszabadító háborúban. 1693-tól Esztergom várkapitánya volt. 1702-ben megalakított ezrede részt vett a spanyol örökösödési háborúban, majd Itáliában harcolt.
1704-ben II. Rákóczi Ferenc generálissá nevezte ki.

Andrássy Sándor, gróf, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1863. jún. 19. Pozsony - 1946. júl. 20. Budapest); politikus, sportvezető, országgyűlési képviselő.
1890-től császári és királyi kamarás, a Királyi Magyar Automobil Club elnöke, a magyarországi autósport elindítója, első szervezője volt.

Andrássy Tivadar, gróf, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1857. júl. 10. Párizs - 1905. máj. 13. Budapest); politikus, festő, műgyűjtő, id. Andrássy Gyula fia.
Országgyűlési képviselő, a képviselőház alelnöke (1890-96), az MTA tagja. Az Országos Képzőművészeti Társulat elnöke. Naturalista tájképeket festett; tőketerebesi kastélya művészek találkozóhelye volt.

Andrássy Ilona grófnő, csíkszentkirályi és krasznahorkai (1858-1952), császári és királyi palotahölgy, egyike talán a leghosszabb életet élt Andrássy családtagoknak.
Társadalmi helyzetének megfelelően elsősorban jótékony célú tevékenységet folytatott. Fontosnak tartotta a nők műveltségi szintjének emelését, munkájuk megbecsülését. Kiemelten foglalkozott gyermekvédelemmel.
1952-ben Polgárdiban hunyt el.

Utódokat keresve jutottunk el a Dessewffy családhoz (lásd a családfát): Andrássy Ilona grófnő és gróf Batthyány Lajos házasságából két gyermek született: Gyula és Emmanuella. Batthyány Emmanuella és gr. Dessewffy Emil házasságából pedig három gyermek származott:

Dessewffy Aurél (1903-1975): a II. világháború után Svédországba menekült, onnan pedig Brazíliába, Curitibába telepedett át.

Dessewffy Tivadar (1905-1980): Argentínában hunyt el.

Dessewffy Gyula (1909-2000): 1909. november 21-én született Budapesten. Nyíregyházán érettségizett 1928-ban, majd egy évig a párizsi Ecole des Sciences Politiques-on, két évig a bécsi Consular Akadémián végzett tanulmányokat.

Bejárta a nyugat-európai országokat, és olyan demokratikus társadalompolitikai eszmékkel töltődött fel, amelyek a kor társadalmi és politikai kérdéseinek megoldását nem a konzervativiz-musban, nem a forradalmiságban, hanem valamilyen harmadik útban látták. Lausanne-ban töltött egyetemi évei különösen nagy hatást tettek rá, itt alkalma volt elmélyülni a klasszikus polgári demokrácia elveiben és gyakorlatában30.

Lapszerkesztő és laptulajdonos lett az 1930-as években. Habár 3000 holdas földbirtokos volt, mégis támogatója volt a földreformnak, amelynek megvalósítását a földosztás mellett földbirtok-politikai és gazdasági intézkedések együttes alkalmazásában látta.

Erről így ír az Ország Útja című folyóirat 1938. évi 7-8. számában31: „A földbirtokmegoszlás korszerű reformját csak egész gazdasági életünk átszervezésének egyidejű s e cél szolgálatába állított átszervezése mellett érhetjük el". 1947-ben elfogatási parancsot adtak ki ellene, ám a francia nagykövetség segítségével sikerült elmenekülnie Magyarországról.

Egy ideig Párizsban élt, majd a Szabad Európa Rádió magyar adásának irányítója volt Münchenben, 1950-1953 között, ahonnan áttelepedett Amerikába, ahol ugyancsak a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű osztályának lett a vezetője. 1958-ban visszavonult a politikai tevékenységtől, s 1961-ben áttelepedett Brazíliába, ahol a bátyjával együtt egy ideig együtt gazdálkodott Curitibában, majd műanyag termékeket gyártó üzemet alapított ebben a városban.

Magyarországra először 1985-ben térhtett vissza, 1990-ben pedig visszakapta magyar állampolgárságát. 2000-ben, halála előtt néhány héttel, megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által adományozott Aranytoll kitüntetést, melyet leánya, Dessewffy Ilona vett át32.

Emlékiratai 1986-ban az Amerikai Egyesült Államokban jelentek meg, majd 1997-ben Magyarországon is, Tanúvallomás címmel33.

2000. augusztus 12-én hunyt el Curitibában.

Gondolkodásának szerény érzékeltetésére a Magyar Nemzetben 1999-ben megjelent írásából idézünk34:

"Itt, távol a szülőföldtől látom igazán, hogy az összefogás, együttműködés a holnap parancsa.

A jogállamiság, az európai gondolkodás az, amelynek szükségességéről meg kell győzni az olvasót, de ezzel egyidejűleg a magyar gondolatról is, mert csak magyarságunkkal menetelhetünk a közös Európába. Nem az esztelen magyarkodásról írok, hanem a nemzeti gyökerek tiszteletéről, amely tartalmaz minden igazi értéket és a nemzeti identitást ápolja".

30 Frigyik Katalin (1999): Dessewffy Gyula, a politikus, az újságíró, szerkesztő és laptulajdonos. In: ÁRGUS irodalmi és kulturális folyóirat, X. évfolyam, 2. szám, 1999. március-április.

31 Boross Imre (1999): Egy magyar girondista életéből. In: Magyar Nemzet Online, 1999. www.mno.hu

32 Boross Imre (2000): Eltávozott közülünk a magyar girondista. In: Magyar Nemzet Online, 2000. www.mno.hu

33 Frigyik Katalin (1999).

34 Dessewffy Gyula (1999): Az új évezred felé. In: Magyar Nemzet Online, 1999. www.mno.hu

Created by DirectWEB in 2004 (c).