Krasznahorka és Betlér

A Csíkszentkirályt elhagyni kényszerülő Andrássy család története Krasznahorkához kötődik. Ezért szükségszerű a krasznahorkai vár, melynek több évszázadig az Andrássyak voltak a birtokosai, valamint az ugyancsak a Felvidéken található betléri kastély rövid bemutatása.

A valamikori Gömör megyében (ma Szlovákia területe), Rozsnyó városától keletre terül el Krasznahorkaváralja település. A település felett egy kúp alakú hegytetőn áll Krasznahorka vára, amely nevet Mikszáth Kálmán így fordított le: Gyönyörű Erdőcske.

A várat a szepesi városok védelmére valamint az Eperjes felé vezető út ellenőrzésére kezdték építeni 1320. körül az Ákos nembeli Máriássyak. Később a középkorban csaknem mindig a Bebek családé, 1441-től két évtizedig a huszitáké. A mohácsi vész után a kalandor Bebek Ferenc tulajdona volt, aki hol Szapolyai János, hol I. Ferdinánd király pártjára állt. Eközben zsarolta a vidéket, a környék ellopott harangjaiból hamis pénzt veretett, mígnem megölték és a vár a császáriak kezére került.

A várat Andrássy Péter 1578-ban kapta meg. 1578. és 1585. között reneszánsz erődítménnyé, 1676-ban késő reneszánsz palotává alakították át.

Thököly Imre csapatai 1678-ban elfoglalták a várat és csak 1685-ben adták fel.

A Rákóczi szabadságharc idején kuruc őrség volt benne, de továbbra is az Andrássyak birtokában volt. Az 1700-as években Andrássy Miklós, Gömör-vármegye főispánja ide hívta össze a megyei üléseket.

A XVIII. század második felében az Andrássy család már nem lakott benne, de a várat karbantartották, 1812-ig személyzet volt benne.

1906. óta vármúzeum van falai között, amelyet Andrássy Dénes, az utolsó főúr alapított, és amelyet 1910-ben megnyitott a nyilvánosság számára.

Krasznahorka büszke vára dacolva a természet erőivel és az emberi erőszak romboló hatásával, mint kultúrtörténeti műemlék ma is épségben áll.

A várban látható gyűjtemények az egyes termek eredeti berendezésének képét adják, melyek közül a vár konyhája, dísztermei, kápolnája és a kiállított fegyvergyűjtemény a legérdekesebbek.

12.kép. Krasznahorka vára.
Fotó: Russu Tibor.

Itt látható üveglapokkal borított koporsóban Serédy Zsófia természetes úton mumifikálódott holtteste. Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regénye részben a várban játszódott .

A családi kriptában nyugszik a család több nemes tagja is.

A betléri uradalmat 1642-ben III. Ferdinánd adományozta az Andrássy családnak a krasznahorkai uradalommal együtt.

1695-ben a testvérek felosztották a vagyont, így jött létre a betléri Andrássy-ág.

Így a XVIII. század elején Andrássy István egy régi Bebek kúria helyére építette a kastélyt, amely eredeti állapotban ma is látható. Falain értékes családi festménysorozat látható: gróf Andrássy István kuruc tábornok, gróf Andrássy Miklós Gömör-megye főispánja, gróf Andrássy Lipót, gróf Andrássy Antal rozsnyói püspök, gróf Andrássy Manó, gróf Andrássy Géza, gróf Andrássy Károly, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök.

A kastélyhoz tartozik egy gyönyörű tájkert, amelynek alapjait Andrássy Lipót teremtette meg.

Krasznahorkaváraljától nem messze található az Andrássy Mauzóleum, amely a szecessziós művészet egyik legértékesebb műemléke Szlovákiában. Ebben a kriptában van elhelyezve Andrássy Dénes és felesége, Franciska földi maradványa.

A krasznahorkai vár és a betléri kastély betekintést nyújt az Andrássy család történetébe, művészi módon elétárva egy korszakot, amely visszatükrözi egy főnemesi család ízlését, lakáskultúráját és életstílusát.