Csekély idõeltolódással Erdélyben ugyanannak az egységes fejlõdési folyamatnak vagyunk tanúi, amely az egész Kárpát-medencét jellemzi, bizonyítva a Szent-István-i egyházszervezet feladatvállalásának idõtálló voltát. A székelyek a magyarsággal egyidõben vették fel a kereszténységet és már a XI. században létrehozták elsõ egyházi szervezetüket. Szent István (1000-1038) parancsára minden tíz falu köteles volt saját költségén egy templomot építtetni, úgy, hogy az ne legyen messzébb egy napi járóföldnél.

A csíkszentkirályi római katolikus plébánia az Alcsík-kászoni fõesperesi kerülethez tartozik. A falu lakosságának 97 %-a római katolikus vallású.

A templom védõszentje Szent István, mely egyben a falu védõszentje is. A falu keletkezésérõl megállapítható, hogy mindenképp I. László királyunk szentté avatása (1192) elõtt történt, mivel addig csak egy szent királyunk volt, I. István.

A csíkszentkirályi római katolikus templom jóval korábbi, mint azt az írott források bizonyítják. Az 1800-as évek végén az idõs lakosság emlékezetében még élt egy korabeli fatemplom emléke, melynek létezése hitelesnek tekinthetõ. A román stílusú kõtemplom a XIII. században épült, ennek maradványait õrzik a jelenlegi templom nyugati bejáratát övezõ köríves hornyolt kõajtó-keret és a kápolnában található kõ keresztelõkút.

1316-ban János pápa elrendelte a falvak jövedelmének egytizedét begyûjteni a Szentszék javára. Az adóbeszedés céljából biztosokat küldött Magyarországra és Erdélybe, akik beszedték a tizedet. Csíkszentkirály elsõ írásos említését a tizedszedõk összeírásában találjuk latinul, Sancto Rege néven. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben a falu papja, Pál négy banálist fizetett.

A régészeti leletek alapján bátran kijelenthetjük, hogy a csíkszentkirályi templom Alcsík egyik legrégebbi temploma, ezt bizonyítja elsõ anyakönyve 1696-ból, mely „Liber primus” bekezdéssel kezdõdik.

A jelenlegi templom elõtti két templom létezését kútfõk bizonyítják. A román-stílusú templom építésérõl nincs írásos feljegyzés, ellenben egyes beépített elemei cáfolhatatlan bizonyítékok meglétére. A gótikus templomot 1759-1773 között átépítették, ekkor épült a templom kõkórusa, valamint a torony meghosszabbítása és cseréppel való befödése. Az 1759-ben keletkezett javításokról szóló szerzõdésbõl kiderül, hogy a régi templom négyzet alakú volt, ívezet és „cserép fedemény nélküli”, melybõl õsrégi eredetére lehet következtetni. A templom déli oldalához 1790-ben barokk elõcsarnokot építettek.

Kovács Ignácz plébános (1824-1829) 1829-ben öntette a nagyharangot, „mely a kisebbel együttesen ünnepélyesen Szent István tiszteletére felavattatott, a kisebb Szent Miklós nevét nyervén.” A templom régi harangja a XVI. századból származik, feliratából csak az évszám olvasható ki: 1562. A harangokat az elsõ világháború idején elvitték, csupán a legrégebbi, az 1562-bõl származó maradt a toronyban. Az elsõ világháborút szolgáló harangok helyébe 1923-ban kerültek újak.

1855-ben épült a szószék a „csík-szent-györgyi Bálint Kapitánné, ide való Bors Juliánna õ nagysága” nagylelkû adományából. 1870-ben Háromszék-Kurtapatakról származó kõvel rakták le a templom padlózatát.

1930-ban került elõ a templom padlásterébõl egy gótikus Mária-szobor, melyet az 1759 utáni átépítések során távolítottak el a templomból, ekkor bontották le azt a középkori oltárt, melynek részét képezte. A szobor arca az évszázadok során, a tárolás mostoha körülményei miatt megsérült. A csíkszentkirályi Madonna jelenleg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban található.

„Hogy az új évszázad elejét, elsõ évét maradandó emlék hirdesse e községben”, tervbe vették egy templomi kápolna építését. Így épült fel 1901-ben a kápolna, Jézus Szent Szíve tiszteletére.

A jelenlegi fõoltáron Nagyboldogasszony található, kisdeddel a karján, az oltár jobboldalán Szent István király és Szent Péter apostol, bal oldalon Szent Imre herceg és Szent Pál apostolok szobrai vannak.

A 2002-es felújítás során, a teljes külsõ vakolat eltávolítása után, a templom falának déli oldalán gótikus ablakkeretek bukkantak elõ és egy kisméretû, a falba beépített gótikus kõszobor. A kõszobor az elõvigyázatlanság áldozata lett, felsõ része összetört, csupán az alsó részét sikerült megmenteni a faltörmelék közül.

2007 õszén ásatásokat végeztek a templom belsejében. A régészek egy családi kriptát tártak fel, három különbözõ mélységi szintben. A legalsó rétegben levõ koporsóban, a nedvességnek köszönhetõen, mondhatni jó állapotban megõrzõdött a halott kabátja és nadrágja. A zöld színû posztókabát és bordó posztónadrág viselõje nemesi származására enged következtetni. A restaurátorok megállapítása szerint a ruhadarabok az 1500-as évek végérõl, 1600-as évek elejérõl származnak. A ruhadarabok értékesek leletek, mert legelsõk ebbõl a korból, melyek eddig elõkerültek Csíkban. A koporsó alatt félbetört cserépedényben ételmaradékot találtak, melyek a pogánykori szokások továbbélésének bizonyítékai Székelyföldön.

A feltárások lényeges dolgokat bizonyítanak: elõbukkant az Árpád-kori templom szent éjének fala, illetve a gótikus templom hajófalának egy része. Az õsi templom alapjai alatt megfigyelhetõ az a jellegzetes építkezési mód, mely több magyarországi Árpád-kori templomnál is megfigyelhetõ – az alap szilárdabbá tétele érdekében agyagot döngöltek az alap alá. Ilyen koraközépkori román stílusú építési móddal épített templom Csíkban eddig még nem ismeretes. Udvarhelyszéken Kányádon, Szentábrahámon és Máréfalván található hasonló alapozás.

A román kori templom alapjai alatt újabb sírokra bukkantak, melyek feltárására sajnos már nem volt idõ. Ezek a sírok, biztosan kijelenthetjük, a 11-12. századból származnak. Feltárásuk sok megoldatlan kérdésre adhatott volna választ Csíkszentkirály és Csíkszék koraközépkori történelmével kapcsolatosan.

A templom északi, Árpád-kori belsõ falán, a nedves vakolat eltávolítása után (a régi kõkórus alatt), életnagyságú alakokat ábrázoló freskó került elõ, melyre utólag ráírtak egy évszámot: 1615 dec 6. A falfestmény Szûz Máriát ábrázolja, karján a kis Jézussal, Szent Annát és egy angyalt. Keletkezését a restaurátorok a 14. század végére, 15. század elejére helyezik. A templom mennyezetén is voltak korábban freskók, melyeket az 1970-es évek elején lemeszeltettek, a korszellem követelményeinek megfelelõen.

A templom kõkerítésének keleti oldalán található Bors szül. Henter Katalina epitaphiuma 1719-bõl, a nagy pestisjárvány idejébõl, amikor Csíkszentkirály 646 lakósából 228 pusztult el.

A templom kerítésében Csíkszentkirály szellemi nagyjainak sírhantjai és keresztjei találhatók.

A templom elõtti téren áll egy 1775-ben állított emlékmû, melyet valószínûleg egy újabb pestis járvány elkerülése végett állítottak; a két világégés csíkszentkirályi hõsi halottjainak emlékmûve (1971); Szent István egész alakos szobra (2001); az Andrássy család tiszteletére állított emlékmû (2002).

A falu temetõjében található az Úr-kápolna. A kápolna, mely a falu és népe történelmének néma tanúja, sok feltáratlan titkot rejt magában. Építésének ideje ismeretlen, kiindulási pontként csupán egyetlen adat szolgál: a kõajtókeretbe vésett 1528-as évszám. Az eddigi kutatásokban csupán az egyházközség Domus Historia-ja nyújtott részleges információkat. Egy 1744-ben, esperesi látogatás alkalmával készült jegyzõkönyv hírt ad „az isteni tisztelet tartására alkalmatlanná vált” Szent Bertalan kápolnáról. A látogatáson résztvevõ esperes meghagyta a tulajdonosoknak, hogy „következõ év Keresztjáró napjáig kijavíttassák. Különben a megyére száll a Kápolnáhozi jog, s annak fenntartási terhe is.” A jegyzõkönyv sajnos nem tesz említést sem a tulajdonosról, sem a helyrõl, ahol ez a kápolna található. Búzás Mihály plébános 1872-ben valószínûsíti, hogy a romos Szent Bertalan kápolna a mostani Úr kápolna, mielõtt „1822-ben Bors Barnabás felépíttette és kijavíttatta volna.” Ezek után jogosan feltételezhetõ: mivel külön búcsúja volt már ember emlékezet óta, és ha a Szent Bertalan kápolna az Úr kápolna elõdje, akkor Tiva külön faluként létezett az 1100-as években, mielõtt a falu az egyház következetes munkájának köszönhetõen a Szentkirály nevet kapta. Vagy egy másik tízes, Poklondfalva, mely az 1500-as évek közepéig külön falurészként szerepelt, kápolnája volt? Ez is, mint számos más kérdés Csíkszentkirály történetében, feltárásra vár.

A honlapon található anyagok csak a forrás feltüntetésével használhatók fel!