Csekély időeltolódással Erdélyben ugyanannak az egységes fejlődési folyamatnak vagyunk tanúi, amely az egész Kárpát-medencét jellemzi, bizonyítva a Szent-István-i egyházszervezet feladatvállalásának időtálló voltát. A székelyek a magyarsággal egyidőben vették fel a kereszténységet és már a XI. században létrehozták első egyházi szervezetüket. Szent István (1000-1038) parancsára minden tíz falu köteles volt saját költségén egy templomot építtetni, úgy, hogy az ne legyen messzébb egy napi járóföldnél.

A csíkszentkirályi római katolikus plébánia az Alcsík-kászoni főesperesi kerülethez tartozik. A falu lakosságának 97 %-a római katolikus vallású.

A templom védőszentje Szent István, mely egyben a falu védőszentje is. A falu keletkezéséről megállapítható, hogy mindenképp I. László királyunk szentté avatása (1192) előtt történt, mivel addig csak egy szent királyunk volt, I. István.

A csíkszentkirályi római katolikus templom jóval korábbi, mint azt az írott források bizonyítják. Az 1800-as évek végén az idős lakosság emlékezetében még élt egy korabeli fatemplom emléke, melynek létezése hitelesnek tekinthető. A román stílusú kőtemplom a XIII. században épült, ennek maradványait őrzik a jelenlegi templom nyugati bejáratát övező köríves hornyolt kőajtó-keret és a kápolnában található kő keresztelőkút.

1316-ban János pápa elrendelte a falvak jövedelmének egytizedét begyűjteni a Szentszék javára. Az adóbeszedés céljából biztosokat küldött Magyarországra és Erdélybe, akik beszedték a tizedet. Csíkszentkirály első írásos említését a tizedszedők összeírásában találjuk latinul, Sancto Rege néven. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben a falu papja, Pál négy banálist fizetett.

A régészeti leletek alapján bátran kijelenthetjük, hogy a csíkszentkirályi templom Alcsík egyik legrégebbi temploma, ezt bizonyítja első anyakönyve 1696-ból, mely „Liber primus” bekezdéssel kezdődik.

A jelenlegi templom előtti két templom létezését kútfők bizonyítják. A román-stílusú templom építéséről nincs írásos feljegyzés, ellenben egyes beépített elemei cáfolhatatlan bizonyítékok meglétére. A gótikus templomot 1759-1773 között átépítették, ekkor épült a templom kőkórusa, valamint a torony meghosszabbítása és cseréppel való befödése. Az 1759-ben keletkezett javításokról szóló szerződésből kiderül, hogy a régi templom négyzet alakú volt, ívezet és „cserép fedemény nélküli”, melyből ősrégi eredetére lehet következtetni. A templom déli oldalához 1790-ben barokk előcsarnokot építettek.

Kovács Ignácz plébános (1824-1829) 1829-ben öntette a nagyharangot, „mely a kisebbel együttesen ünnepélyesen Szent István tiszteletére felavattatott, a kisebb Szent Miklós nevét nyervén.” A templom régi harangja a XVI. századból származik, feliratából csak az évszám olvasható ki: 1562. A harangokat az első világháború idején elvitték, csupán a legrégebbi, az 1562-ből származó maradt a toronyban. Az első világháborút szolgáló harangok helyébe 1923-ban kerültek újak.

1855-ben épült a szószék a „csík-szent-györgyi Bálint Kapitánné, ide való Bors Juliánna ő nagysága” nagylelkű adományából. 1870-ben Háromszék-Kurtapatakról származó kővel rakták le a templom padlózatát.

1930-ban került elő a templom padlásteréből egy gótikus Mária-szobor, melyet az 1759 utáni átépítések során távolítottak el a templomból, ekkor bontották le azt a középkori oltárt, melynek részét képezte. A szobor arca az évszázadok során, a tárolás mostoha körülményei miatt megsérült. A csíkszentkirályi Madonna jelenleg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban található.

„Hogy az új évszázad elejét, első évét maradandó emlék hirdesse e községben”, tervbe vették egy templomi kápolna építését. Így épült fel 1901-ben a kápolna, Jézus Szent Szíve tiszteletére.

A jelenlegi főoltáron Nagyboldogasszony található, kisdeddel a karján, az oltár jobboldalán Szent István király és Szent Péter apostol, bal oldalon Szent Imre herceg és Szent Pál apostolok szobrai vannak.

A 2002-es felújítás során, a teljes külső vakolat eltávolítása után, a templom falának déli oldalán gótikus ablakkeretek bukkantak elő és egy kisméretű, a falba beépített gótikus kőszobor. A kőszobor az elővigyázatlanság áldozata lett, felső része összetört, csupán az alsó részét sikerült megmenteni a faltörmelék közül.

2007 őszén ásatásokat végeztek a templom belsejében. A régészek egy családi kriptát tártak fel, három különböző mélységi szintben. A legalsó rétegben levő koporsóban, a nedvességnek köszönhetően, mondhatni jó állapotban megőrződött a halott kabátja és nadrágja. A zöld színű posztókabát és bordó posztónadrág viselője nemesi származására enged következtetni. A restaurátorok megállapítása szerint a ruhadarabok az 1500-as évek végéről, 1600-as évek elejéről származnak. A ruhadarabok értékesek leletek, mert legelsők ebből a korból, melyek eddig előkerültek Csíkban. A koporsó alatt félbetört cserépedényben ételmaradékot találtak, melyek a pogánykori szokások továbbélésének bizonyítékai Székelyföldön.

A feltárások lényeges dolgokat bizonyítanak: előbukkant az Árpád-kori templom szent éjének fala, illetve a gótikus templom hajófalának egy része. Az ősi templom alapjai alatt megfigyelhető az a jellegzetes építkezési mód, mely több magyarországi Árpád-kori templomnál is megfigyelhető – az alap szilárdabbá tétele érdekében agyagot döngöltek az alap alá. Ilyen koraközépkori román stílusú építési móddal épített templom Csíkban eddig még nem ismeretes. Udvarhelyszéken Kányádon, Szentábrahámon és Máréfalván található hasonló alapozás.

A román kori templom alapjai alatt újabb sírokra bukkantak, melyek feltárására sajnos már nem volt idő. Ezek a sírok, biztosan kijelenthetjük, a 11-12. századból származnak. Feltárásuk sok megoldatlan kérdésre adhatott volna választ Csíkszentkirály és Csíkszék koraközépkori történelmével kapcsolatosan.

A templom északi, Árpád-kori belső falán, a nedves vakolat eltávolítása után (a régi kőkórus alatt), életnagyságú alakokat ábrázoló freskó került elő, melyre utólag ráírtak egy évszámot: 1615 dec 6. A falfestmény Szűz Máriát ábrázolja, karján a kis Jézussal, Szent Annát és egy angyalt. Keletkezését a restaurátorok a 14. század végére, 15. század elejére helyezik. A templom mennyezetén is voltak korábban freskók, melyeket az 1970-es évek elején lemeszeltettek, a korszellem követelményeinek megfelelően.

A templom kőkerítésének keleti oldalán található Bors szül. Henter Katalina epitaphiuma 1719-ből, a nagy pestisjárvány idejéből, amikor Csíkszentkirály 646 lakósából 228 pusztult el.

A templom kerítésében Csíkszentkirály szellemi nagyjainak sírhantjai és keresztjei találhatók.

A templom előtti téren áll egy 1775-ben állított emlékmű, melyet valószínűleg egy újabb pestis járvány elkerülése végett állítottak; a két világégés csíkszentkirályi hősi halottjainak emlékműve (1971); Szent István egész alakos szobra (2001); az Andrássy család tiszteletére állított emlékmű (2002).

A falu temetőjében található az Úr-kápolna. A kápolna, mely a falu és népe történelmének néma tanúja, sok feltáratlan titkot rejt magában. Építésének ideje ismeretlen, kiindulási pontként csupán egyetlen adat szolgál: a kőajtókeretbe vésett 1528-as évszám. Az eddigi kutatásokban csupán az egyházközség Domus Historia-ja nyújtott részleges információkat. Egy 1744-ben, esperesi látogatás alkalmával készült jegyzőkönyv hírt ad „az isteni tisztelet tartására alkalmatlanná vált” Szent Bertalan kápolnáról. A látogatáson résztvevő esperes meghagyta a tulajdonosoknak, hogy „következő év Keresztjáró napjáig kijavíttassák. Különben a megyére száll a Kápolnáhozi jog, s annak fenntartási terhe is.” A jegyzőkönyv sajnos nem tesz említést sem a tulajdonosról, sem a helyről, ahol ez a kápolna található. Búzás Mihály plébános 1872-ben valószínűsíti, hogy a romos Szent Bertalan kápolna a mostani Úr kápolna, mielőtt „1822-ben Bors Barnabás felépíttette és kijavíttatta volna.” Ezek után jogosan feltételezhető: mivel külön búcsúja volt már ember emlékezet óta, és ha a Szent Bertalan kápolna az Úr kápolna elődje, akkor Tiva külön faluként létezett az 1100-as években, mielőtt a falu az egyház következetes munkájának köszönhetően a Szentkirály nevet kapta. Vagy egy másik tízes, Poklondfalva, mely az 1500-as évek közepéig külön falurészként szerepelt, kápolnája volt? Ez is, mint számos más kérdés Csíkszentkirály történetében, feltárásra vár.

A honlapon található anyagok csak a forrás feltüntetésével használhatók fel!