|
  |
|
|
|
|
|
|
 Február 13-án, szombaton a Hargita Megyei Kulturális Központ és a helyi önkormányzat szervezésében Csíkszentkirályon gyülekeztek – immár tizennyolcadik alkalommal – Hargita megye farsangbúcsúztató csoportjai.
Csíkszentkirály település még őriz valamit a székely falvak egykori szerkezetéből, derült ki a szervezésből, mivel az egyes falurészek kitűnően képesek voltak önálló szerkezetként működni. Minden tízes két hagyományőrző csoportot fogadott és mindenféle jó falattal és itókával el tudta látni különleges vendégeit. Ennek a titka talán az lehet – ahogyan néhány helybélitől is megerősítette – az, hogy a Szentkirályon a hagyományos farsangtemetésük is hasonlóan működik. Az egyes falurészek alakoskodói először a saját tízesükben vonulnak fel és csak ezután gyülekeznek a központban, ahol közösen égetik el az evés-ivást megtestesítő bábut és ezután mulatnak közösen.
Visszatérve a megyei rendezvényre ezúttal Csíkborzsova, Csíkcsicsó, Csíkmenaság, Csíkszentdomokos, Csíkszentsimon, Csobotfalva, Kászon, Ditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Sófalva és Szentegyháza hagyományőrző csapatai vonultak fel. A rendezvény lényege a szokás részletes bemutatása. A média, a fotóművészek, filmesek és persze a szakemberek nem kell az egyes falvakba kivonuljanak, hanem egy helyen érzékelhetik, hogy miként őrzik az egyes települések hagyományőrző csoportjai a farsangtemetési szokást.
A vizuális élményt az idén is bőséggel "mérték". A helybéliek is kitettek magukért valósággal fokozni tudták az ál-temetések, esküvők dramatikus hatását. Az egyes falurészek a szokásos bőségasztalok kirakása mellett ugyanis táblákkal és régi néprajzi tárgyakkal is gazdagon kirakodva színtereket képeztek az alakoskodók játékához.
Habár nem volt térkép többnyire lehetett tudni, hogy hol járunk. Az egyes utcarészek általában fel voltak tüntetve. Ki volt írva például, hogy „Köves utca dereka”. Nemcsak földrajzilag, hanem nemzeti, lelki vonatkozásban is meg lehetett tudni, hogy hol tartózkodunk. Egyik táblán ugyanis az állt, hogy Csíkszentkirály Magyar Autonóm Tartomány.
Különben a farsangtemetés az igazságmondás pillanata. Ekkor szokta az egyszerű ember, iratlantörvény alapján büntetlenül, az önjelölt vagy valódi vezetőit kritizálni. Cibre vajdától például megtudtuk, hogy az új influenzáért is a politikusok felelősek (de részben a média is). Tudomása szerint a székelyföldi falvakban a járvány egyáltalán nem tudta felütni a fejét, hanem inkább az ország déli részeit ostromolja, de azokat is inkább hisztéria formájában. Konc király hozzátette, hogy nálunk is szokott valami sertésinfluenza-féleség lenni. A betegség minden évben karácsony tájékán bukkan fel és háztartásonként két három sertés esik áldozatául. Ez az ősi járvány azonban csak az állatokat érinti, az emberek legfeljebb csak jól laknak tőle.
A megye farsangbúcsúztatás véget ért, de kedd éjfélig még mulatni lehet. Ha a környéken farsangtemető csoport működik, a részben kifundált, de részben spontán játékba a pótolhatatlan élmények miatt érdemes bekapcsolódni. Másfelől úgy tűnt, hogy Csíkszentkirályon nem sikerült a télnek végső döfést megadni, hisz sűrű pelyhekben hullott a hó, ami miatt többnyire a bábuégetés is nehezen működött. Az időjósok viszont megvigasztaltak: ha nem havazik az azt jelenti, hogy közeledik a tavasz; ha pedig havazik, akkor is mindjárt itt van.
Szőcs Lóránt, szekelyhon.ro
|
| | |
|
|
|
|
|
