II. fejezet

Az Andrássy család


Az Andrássy család egyike azon magyar grófi családoknak, amely fokozatosan emelkedve a társadalmi ranglétrán évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott az ország történelmében.
Régi székely család, mely a hagyomány szerint származását Andorástól, az Ázsiából kijött ősmagyar vezérek egyikétől vezeti le. Számos nemesi családhoz hasonlóan, az Andrássyak eredetét is homály fedi, a szájhagyomány szerint ez az Andorás 1000-ben, Esztergomban, Szent István koronázási ünnepélyén, egy híres külföldi bajnokkal vívott meg, ennek páncélos vállát és sisakos fejét egy csapással kettészelve. E tettéért nyerte a királytól az Erős melléknevet és címerét, benne egy kardot tartó férfialakkal és két oroszlán által tartott koronával4. E mellett a király két év múlva Gyula helyébe Erdély vajdájává tette.
A vitatott eredetű Csíki Székely Krónika is megemlékezik Andorásról. A 18., 19. és 27. versben Uopuolet fiaként és Uopour Sándor öccseként szerepel, születésének ideje pedig néhány évvel 888. előttre tehető. A 31. és 32. versben valószínűleg egy másik Andorás szerepel, akit a Bálványos várát uraló Uopour (Upor) vezér számos keresztény székellyel együtt megöl 1050. körül5. A korai oklevelek hiánya miatt jelenlegi tudomásunk szerint a valóság teljesen nem állapítható meg.

A család további genealógiáját Nagy Iván családtörténete alapján6 az alábbiak szerint vázolhatjuk fel.

Andorásnak három, atyjukhoz méltó fia volt: Józsa, Vida és László. Józsa 1051-ben Esztergomnál esett el a III. Henrik császár és I. András közti ütközetben. Vida 1061-ben, a Tisza melletti, Béla ellen vívott harcban lelte halálát. A harmadik fiú, László, atyjához hasonlóan Erdély kormányzója volt. Simon nevű unokája II. András szentföldi táborozása alatt, magát kitüntetve, esett el.

Itt megszakad a genealógia, később I. Lajos uralkodása idején Zsigmond tűnik fel, mint temesi al-bán, aki Nikápolynál esett el 1396-ban.

Hunyadi János nagyszerű törökellenes harcaiban Bertalant találjuk, mint a válogatott páncélos lovasok alvezérét. Ez a Bertalan már 1441-ben, I. Ulászló uralkodása idején, Szendrőnél kitüntette magát Mezet bég elleni harcias bátorságával. A következő évben Szentimrénél Mezet béget halálosan megsebesítette. Számtalan más hőstettet művelt Hunyadi János havasalföldi hadjárataiban, míg 1448-ban a rigómezői csatában halálosan megsebesült. Az ő fia volt Boldizsár, aki 1467-ben a székelyek vezére és Mátyás király híve. Mátyás hadaival harcolt István moldvai vajda ellen, ahol veszedelmes sebet kapott. Később, felgyógyulva, részt vett Mátyás valamennyi hadjáratában.

Boldizsárnak három fia volt: Imre, Szilágyi Mihály Erdély kormányzójának fegyvernöke, a posasini csatában kapott nyílt seb következtében hunyt el 1460-ban. Második fia, Andrássy Lázár 1479-ben, a kenyérmezei ütközetben Báthory István védelmében vesztette életét.

Harmadik fia, Tamás, Sáros vára ostrománál, a csehek elleni harcban esett el szintén 1460-ban. Lázárnak volt az utóda Márton, aki a családot tovább vitte.

Eddig tart a család legenda alapján történő leszármaztatása. Andrássy Mártontól kezdődik a család hiteles genealógiája.

A Márton előtti ősökről egy ismeretlen genealógus, aki vélhetőleg a család embere volt az alábbiakat jegyezte fel: "Andrássy Márton, kinek apja és nagy apja ki volt, felesége is, mely famíliából, nemcsak az, de több szükségesebb dolga is ezen famíliának nem constálnak az erdélyi itt való kevés levelekből: mert hihetőbben Erdélyben maradott az Andrássiak leveleinek nagyobb része.stb"7.

Egy 1539-ből való okirat Andrássy Mártont Csík-, Gyergyó- és Kászon-szék székelyei között mint főembert említi, aki 1548-ban Martinuzzi György és 1556-ban Petrovits kormányzósága alatt a székelyek részéről tanácsos volt. Azonban már Márton előtt is a család a székely primor családok kitűnőbbjei közé tartozott, az 1451-iki marosvásárhelyi székely gyűlésen Andrássy Mihályt, Balásnak fiát, mint székülő bírót találjuk8.

Miháli Elek kéziratban levő genealógiájában két Andrássy Györgyről, Andrássy Jánosról és Andrássy Mihályról emlékezik meg, akik a XV. század végén Csíkban főemberek voltak.9

Itt nagyon röviden meg kell említeni a hagyományos székely társadalom rétegződését. A társadalom legalsó szintjén a gyalogosok vagy pixidariusok (puskások) álltak, akik háború esetében gyalogosan vonultak be. A középső rend a lófőké volt (lovaskatona vagy primipilus), akik lóval és teljes felszereléssel voltak kötelesek felkelni. A legfelső rend a főembereké volt (primorok), akik vagyonuktól függően 3-5 vagy több lovast kellett kiállítsanak. A XVI. század előtt a rendekbe való tartozás a vagyon függvénye volt, de 1562. után lófővé vagy főemberré csak a fejedelem vagy a király tehette a székelyt.

Mielőtt folytatnánk a család történetét, egy kis kitérőt teszünk, bepillantva Erdély akkori történelmébe.

Az erdélyi fejedelemség kezdetei 1526-ig, a mohácsi csatáig nyúlnak vissza. Ekkor II. Lajos király életét vesztette, helyébe a magyar nemesség egy része az erdélyi vajdát, Szapolyai Jánost, másik része Habsburg Ferdinándot választotta. Ezt az eseményt kettős királyválasztásként ismerjük.

Szapolyai János 1540-ben meghalt. Fiatal felesége, Izabella, Fráter György váradi püspök segítségével Erdélyben uralkodott fiának, a még csecsemőkorú János Zsigmond nevében.

Fráter György meggyőzte Izabellát, hogy a szétszakadt ország egyesítése érdekében mondjon le fia nevében a kormányzásról a Habsburgok javára. Ez meg is történt, Izabella királyné pedig Kassára, majd Lengyelországba távozott.

Két évvel Fráter György meggyilkolása után, 1553. márciusában a moldovai vajda magához hivatta Kornis Gáspárt, hogy „János Zsigmond visszahozatala felől értekezzék a csíkszentkirályi Andrássy Mártonnal, csíkszentmihályi Sándor Mihállyal, Daczó Pállal, Kendi Antal és Ferenccel meg Balassa Menyhárttal"10.

1556. októberében az erdélyiek visszahívták Izabella királynét kiskorú fiával, János Zsigmonddal, az eléje küldött követségben ott találjuk Andrássy Mártont is.

Az Andrássyak és a királyné közti jó viszony egyik bizonyítéka egy levél 1543-ból, amelyben: "Izabella királyné megparancsolja Andrássy Mártonnak, hogy a török szultánnak küldendő ajándékok, élelmi szerek és adó ügyében tartandó tanácskozmányra aug.15-dikére teljes fölhatalmazással jelenjék meg nála Gyalu várában.

Kelt Gyalu várában 1543. aug. 2-dikán"11.

Egy tanúvallomásból tűnik ki, hogy "Andrássi Mártont és Gyulai Mihályt az ország Törökországba császárhoz küldötte"12.

Az 1566-os tordai országgyűlés után János Zsigmond egész falvakat adományozott az őt hűségesen szolgáló főembereknek és lófőknek fejedelmi oklevéllel.

Egy 1569-es keltezésű oklevéllel: "II. János király a csíkszentsimoni részjószágot, az ország szolgálatára ott általa meghagyott székely darabontok kivételével, Andrássy Mártonnak és fiának Péternek adományozza.

Kelt Tordán 1569. nov. 2-dikán"13.

Csupán egy nappal később, november 3-án adja ki II. János király azt az oklevelet, amellyel Andrássy Mártonnak és Péternek adományozza az egész Csíkszentimre helységet és a csíkszentkirályi 42 jobbágytelekből álló részjószágot:

Nos Joannes Secundus Dei gratia Rex Hungarie Dalmacie Croacie etc. Memorie commendamus tenore presencium significantes quibus expedit vniursis Quid Nos attentis et consideratis fide integritate et fidelibus seruitijs fidelium nostrorum Egregiorum Agilium Martini Andrassij de Zentt kijralj et Petri similiter Andrassij filij eiusdem Judicis videlicet Regij Sedium nostrarum Siculicalium Chijk Gijrgijo, que ipsi Sacre primum dicti Regni nostri Hungarie Corone deinde Maiestati nostre ab eo toto tempore quo deo duce in hoc Regnum nostrum ingressj sumus varijs locis et temporibus etiam dum Superioribus Annis plebs communis Siculorum tumultum et Seditionem nen mediocrem contra nostram Maiestatem concitasset, in fide eorum erga Nos persistentes, et in reprimenda insurrectione ipsa plebis Siculorum penes nos existentes, potissimum autem prefatus Petrus Andrassij etiam in Excelsa Porta Potentissimi Imperatoris Thurcarum, ae in omnibus expeditionibus nostris bellicis Nobiscum personaliter existendo cum summa Animi eorum constantia exhibuerent et impenderunt, Totales igitur et integras possessionem nostram Siculicalem Zenttimre vocatam, Nec non portionem nostram possessionariam Siculicalem quadraginta videlicet duas sessiones Jobbagionales continentem in possessione Zenttkijralj vocata omnino in dicta Sede nostra Siculicali Chijk existentes habitas, Totum item et omne Jus nostrum Regium si quod Nos in eisdem possessione et portione possessionaria predictis qualitercunque haberemus, aut eedem nostram ex quibuscunque causis vijs modis et rationibus ooncernerent Maiestatem, Simul cum cunctis suis vtilitatibus et pertinentijs quibuslibet terris videlicet arabilibus, cultis et incultis agris pratis pascuis campis foenetis siluis, nemoribus montibus vallibus vineis vinearum promontorijs, aquis fluuijs piscinis piscaturis aquarum decursibus et eorundem locis Generaliter vero quarumlibet vtilitatumet et pertinentiarum suarum integritatibus, quouis Nominis vocabulo vocitatis,ad easdem possessionem et portionem prescriptas, et idem Jus nostrum regium in eisdem habitum, de Jure et ab antique spectantibus et pertinere debentibus sub suis metis et antiquis limitibus existentibus, Eijsdem memoratis Martino et Petro Andrassij ipsorumque heredibus et posteritatibus Vniuersis dedimus donauimus, et contulimus,Imo damus donamus et conferimus, iure perpetuo et irreuocabiliter tenendas possidendas pariter et habendas, Saluo Jure alieno harum nosrarum vigore et testimonio litterarum, Quas Nos in formam priuilegij nostri redigi faciemus dum nobis in specie fuerint reportate.

Datum in Oppido nostro Thorda tercio die Mensis Nouembris, Anno domini Millesimo Quingentesimo Sexagesimo Nono"14.



„Mi II. János, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya ajánljuk jelen okirattal, mellyel kifejezzük teljes figyelmességünkkel és megfontoltságunkkal, a hitben való feddhetetlenség és hűséges szolgálataik folytán, a mi kiváló híveinknek Szentkirályi Andrássy Mártonnak és ugyanúgy Andrássy Péternek, Csík-Gyergyó székely székeink fent nevezett királybírója fiának, akik először Magyarország szent királyi koronájának, aztán Felségünknek attól az időtől fogva, hogy Isten segítségével királyságunkba beléptünk, különböző helyeken és időben, midőn az előző években a székely köznép lázadását és Felségünk ellen szított nem jelentéktelen forrongását, irántunk való hűségben megmaradva és a tulajdonunkban levő székely nép lázadásának csillapítását végrehajtották, továbbá különösképpen azért mert Andrássy Péter a hatalmas török császár fényes portáján is megjelent és az összes hadjáratainkban személyesen részt vett, a legnagyobb bátorságot és kitartást tanúsított és fejtett ki.

Tehát a Szentimrének nevezett teljes birtokunkat, valamint a szentkirályi 42 jobbágytelekből álló részjószágot, mindkettő lévén a mi Csík nevű székely székünkben, teljes királyi jogunkkal, melyet a fent említett birtok és részjószág feletti bármi módon gyakorolunk, vagy bármilyen módon és okból Őfelsége úgy dönt, együtt az összes alkalmatosságokkal és magától értetődően a hozzájuk tartozó bármilyen szántóföldekkel, megművelt és műveletlen mezőkkel, legelőkkel, kaszálókkal, erdőkkel, ligetekkel, hegyekkel, völgyekkel, szőlőskertekkel, hegyfokokkal, vizekkel, folyókkal, halastavakkal, malomárokban folyó vizekkel ,valamint azokon a helyeken általában meglevő bárminemű haszon és tartozékai bármilyen néven nevezendő sérthetetlensége ebbe a birtokba és részjószágba foglaltakkal együtt, ezen királyi jogunk ugyanabba az állapotba és ősi megítélés szerint az igazi határokig és a meglevő ősi mezsgyékig kiterjedőleg.

Az említett Andrássy Mártonnak és Péternek, örököseinek és összes utódainak adtuk, adományoztuk és használatra átadtuk.Ezennel adjuk, adományozzuk és használatra átadjuk, örök joggal és visszavonhatatlan birtoklással, valamint tulajdoncímmel.

A jog megtartásával, ezen megerősítéssel és tanúbizonysággal rendelkező adománylevelet kiváltságos alakban szerkesztettük meg és ezt külalakjában is megjelentettünk.

Kiadva Torda városunkban az Úr 1569. esztendeje november havának harmadik napján." (Fordította: Miklós József).

Ebből a dokumentumból kitűnnek azok az érdemek, amelyekkel a család kiérdemelte az adományozást. Itt külön ki kell emelnünk Andrássy Márton és Péter szerepét az 1562-es székely felkelés lecsillapításában.

A következő évben: "II. János király Andrássy Mártonnak és fiának Péternek függő pecsétes kiváltságlevelet ad Csík széki egész Szent-Simon helység birtokára, melybe az ő adománylevele értelmében, kivéve a Csatószeg nevű királyi birtokrészecskét, melyre nézve Telegdi Mihály a székelyek kapitánya ellentmondott, 1569. nov. 11-dikén törvényesen beigtattak, s egyszersmind a Csatószegre nézve történt ellentmondás érvényét is megsemmisíti.

Kelt Gyula Fejérvártt 1570. január 28-dikán"15.

A csíkszentkirályi praedikátumot már az 1569. évi adományozások előtt is használta az Andrássy család, Andrássy Márton és Péter kapták elsőként a csíkszentkirályi előnevet 1550-ben, saját birtokukra vonatkozóan.

Az 1570-es évekből több peres iratot ismerünk, mely perek az Andrássy családdal szemben folytak. Így például 1570. június 13-án II. János „megparancsolja Szentkirályi Andrássy Péternek, Szentimrei Fodor Gergelynek, s a Vitus család több tagjainak, hogy Szentkirályi Bors Györgyöt, Lukácsot és Andrást székely örökségeikben ne háborgassák, Andrássy Péter pedig azoknak egy elfoglalt szántóföldjüket adja vissza.

Kelt Gyula Fejérvártt 1570. junius 13-dikán"16.

További oklevelek hiányában nem következtethetünk pontosan az Andrássyak földfoglalási motivációira. Azonban valószínűleg ez a tettük beilleszkedik azon sérelmek irányvonalába, amelyeket a XVI. század közepétől, de főleg 1562. után a lófők és gyalogok rendje szenvedett el a hatalmukat megszilárdító főemberekkel szemben. Tény, hogy a fenti oklevéllel a Bors és az Andrássy családok közötti pereskedés nem ül el, hiszen János Zsigmond 1571. február 25-én is a földek visszaadásáról rendelkezik17. Ugyanakkor további perek is folyamatban voltak még János Zsigmond halála után is, a csíkszentsimoni közszékelyek eladományozása ügyében18.

Oklevelek alapján Andrássy Márton szereplése és felemelkedése 1539-től követhető nyomon. Így 1539. december 17-én szerepel Mailád István erdélyi vajda egy örökösödési iratában, 1540. január 2-án ugyancsak a vajdával tárgyal Szapolyai János esetleges halála esetén bekövetkező utódlás ügyében. 1553. március 14-én János Zsigmond visszahozatala körül merül fel a neve, három évvel később, 1556. októberében pedig az Izabella és János Zsigmond elé küldött székely követségben Andrássy Márton is jelen van. 1560. október 1-én János Zsigmond ugyancsak őt küldi ki egy végrendelet és per ügyében. Egy 1561. február 10-én kiadott oklevélben hosszúaszói Xántus János örökségi peréről rendelkezik, amely perben Andrássy Mártont a bírák között találjuk19. Ezen oklevelekből láthatjuk, hogy Andrássy Márton a XVI. század közepének egyik fontos és befolyásos székely főembere volt.

1571. március 14-én János Zsigmond meghalt. A fejedelem temetésével egybe kötött országgyűlés viharos volt. A megfélemlített rendek Báthory Istvánt választották meg fejedelemnek, nem Békési Gáspárt, az elhunyt fejedelem tanácsadóját, akit utódjául szánt.

Békési, mint János Zsigmond testamentumának végrehajtója, visszavonult Fogaras várába, itt szervezkedett Báthory István ellen. A magyar nemesek egy részéről támogatva sereget toborzott, ehhez a sereghez csatlakozott Andrássy Péter 2000 székely lovassal.

A döntő összecsapásra a Maros melletti Kerelőszentpálon került sor 1575. július 8-án. Báthory legyőzte a trónkövetelőt, párthíveit a kolozsvári országgyűlésen szigorúan megbüntették: akasztás a helyszínen, orr-és fülcsonkítás, fő-és jószágvesztés.

Békési Gáspár elmenekült Erdélyből, majd évek múltán Báthory egyik legkiválóbb hadvezére lett Lengyelországban.

Andrássy Péter „a kolozsvári generális comitián örökös hűtlenség bűne miatt összes javai elvesztésével bűntettetett"20.

Ő maga már előre elmenekült Magyarhonba, itt hagyva a család összes vagyonát. Az 1576. évi 50 dénáros adót fizető székely főemberek összeírásakor Szentkirályon már csak fejedelmi jobbágyporták találhatóak.21 A családi krónika szerint az elkobzott javakat Báthory Zsigmondnak, Becz Imre királybírónak és Szemere (Kétházi) Mihálynak adományozták.

Az ittmaradt Andrássy birtokokról Csík-, Gyergyó- és Kászon székek 1619. július 14-i Universalis Conscriptiojaban találunk említést. Ebben az esküdtek vallják, hogy Csíkszentkirályon főemberi birtok más nincs, csak az Andrássy Mártoné, amit eddig Matius János és Kelemen Imre bírtak. Ugyanakkor Gál Balázs jószágainak összeírásakor a megemlítik, hogy „Gal Balas az mell jozagon lakik, tudgiuk, hogi Zemere Mihal is birta, Andrasi Peter, Andrasi Martonek birtak"22.

Hasonló utalást találunk az 1614. február 14-i Csík-, Gyergyó- és Kászon-széki Regestrumban. A fejekötött jobbágyok felsorolásánál megemlített Solyom Ferencz Bors Istvánhoz kötte magát jobbágyul adósság miatt, korábban Andrássy Márton jobbágya volt23.

A család ősi udvarháza a mai Poklondfalva felett levő Karimósarkán állt, amelynek romjai Orbán Balázs leírása alapján az 1800-as évek elején még álltak, ezek a romok a hozzá tartozó birtokkal a XIX. század második felében id. gróf Teleki Domokos tulajdonát képezték24.

A XX. században a területen ásatásokat végeztek, az ott megtalált kályhacsempe töredékek a csíkszeredai múzeumban (Csíki Székely Múzeum) vannak kiállítva.

Száműzetése után Andrássy Péter egy ideig Békési Gáspár birtokain tartózkodott, majd a király szolgálatába állva 1578-ban Krasznahorka vára kapitánya lett. Hűséges szolgálatai jutalmául és Erdélyben elvesztett birtokaiért 1585-ben örökös adományul kapta a várat. Innen ered a család második előneve, a krasznahorkai praedikátum.

Andrássy Péter, majd utódai is megpróbálták visszaszerezni a csíkszentkirályi ősi birtokot, Rudolf császártól Lipótig többször is megerősítették őket a János Zsigmond által adományozott birtokba, azonban a gyakorlatban a birtokbavétel nem történt meg, sőt tudomásunk szerint 1575. óta Andrássy nem járt Csíkszentkirályon.

A megerősítő vagy hasonló témájú oklevelek sorából röviden tekintsük át az alábbi négy dokumentumot:

„Rudolf császár-király átírja és megerősíti II. János király két oklevelét Szentkirályi Andrássi Márton és Péter beiktatásáról a Csik-széki Szent-Imre, Szent-Kiraly és Szent-Simon falvak birtokába.

Kelt a prágai várban 1580. május 11."25 (4. kép).

Egy másik oklevélben: "Rudolf császár-király Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnél közbenjár, hogy az Erdélyből régebben kibujdosott Andrássy Péter fiainak Mátyásnak és Jánosnak adja vissza ősi javaikat.

Kelt Prágában 1595. február 18."26.

1595. február és július közöttire datálható az a levél, amelyet Andrássy Mátyás írt Miksa főhercegnek, arra kérve őt, hogy miként a császár is írt, ő is írjon az erdélyi fejedelemnek, hogy nővére - Mária Krisztierna, Báthory Zsigmondné - is támogassa azon kérésüket, hogy visszakapják az elvesztett erdélyi ősi javakat27.

Egy évszázaddal később: „Lipót császár-király csik-szent-királyi báró Andrássy Péter, István, György, Pál és Mátyás kérésére átírja és megerősíti Rudolf császár-király 1580. május 11-én kelt a Andrássy Márton és fia Péter számára kiadott oklevelét Csik-Szent-Imre, Szent-Király és Szent-Simon falvaiban levő birtokairól.

Kelt Bécsben, 1695 aug.12."28.


Andrássy Pétertől és feleségétől, Betz Zsófiától (akit még Erdélyben vett el) indul a család új törzse, amelynek tagjai fokozatosan emelkedtek a társadalmi ranglétrán.

Császárhűségért Andrássy Miklós 1676-ban bárói rangot kapott.

A Rákóczi-szabadságharc idején az Andrássyak a kurucok és a labancok oldalán is harcoltak. Ekkor vált szét a család, a két testvér, István és György ágán, idősebb vagy betléri ágra és fiatalabb vagy monoki ágra.

1735-ben az ifjabb ágból származik Péter, császári altábornagy, akinek gyermeke István 1766-ban grófi rangot nyert.

A család idősebb, betléri ágából származó Károly, császári tábornok, 1779-ben kapott grófi címet Mária Teréziától érdemei elismeréséül.

andrassy-csalad-kiadvany-2.jpgandrassy-csalad-kiadvany-3.jpg

ÜGYFÉLFOGADÁS

Hétfő: 9:00 - 14:00

Kedd: 9:00 - 14:00

Szerda: 9:00 - 14:00

Csütörtök: 9:00 - 14:00

Péntek: 9:00 - 14:00

KAPCSOLAT

Telefon: 0266-332502
Telefon/Fax: 0266-332741

E-mail:primaria@sancraieni.ro

POSTAI CÍM

Csíkszentkirály, Fõút, 522 szám
Hargita megye, Románia
Irányítószám: 537265
dweb logo
cookieA sütik segítenek szolgáltatásaink biztosításában. A weboldal további használatával beleegyezik a sütik használatába!